Szűz Mária háza Efézusban (Meryem Ana Evi)

Advocación mariana de Selçuk (Éfeso) (Provincia de Esmirna)
✔ Az egyház által elismert

A helyi hagyomány szerint János apostol elvitte Máriát az Efézus közelében lévő hegyekbe, ahol utolsó éveit töltötte. A látható építmény egy bizánci kápolna, valószínűleg a 13. századból, amelyet a 20. században 5-6. századi maradványokra építettek újjá; az alatta álló 1-2. századi lakóház feltételezése vitatott és nem elfogadott általánosan. A helyszín Mária házaként való azonosítása a jámbor hagyomány, nem pedig a történelmi bizonyosság birodalmába tartozik.

Fő adatok

Eredet és történelem

A helyi hagyomány szerint János apostol elvitte Máriát az Efézus közelében lévő hegyekbe, ahol utolsó éveit töltötte. A látható építmény egy bizánci kápolna, valószínűleg a 13. századból, amelyet a 20. században 5-6. századi maradványokra építettek újjá; az alatta álló 1-2. századi lakóház feltételezése vitatott és nem elfogadott általánosan. A helyszín Mária házaként való azonosítása a jámbor hagyomány, nem pedig a történelmi bizonyosság birodalmába tartozik.

A kép és a szentély

A szentély egy kis kőkápolna a Fülemüle-dombon (Bülbül Dağ), a Solmiso-hegy közelében, amelyet a helyiek Panaghia Kapulu néven ismernek. A 19. század végén fedezték fel újra Boldog Anna Katalin Emmerich (1774–1824), egy német ágoston-rendi apáca látomásai alapján, akinek Clemens Brentano által feljegyzett kinyilatkoztatásai egy Ephesus közelében található Mária-házat írtak le. Boldoggá avatása Mária szentségét ismeri el, nem pedig látomásainak szó szerinti történelmi hitelességét. Julien Gouyet atya, majd később az izmiri lazaristák és Marie de Mandat-Grancey nővér vezették a templom azonosítását, megszerzését és helyreállítását. A ház közelében forrás fakad, amelynek az áhítat gyógyító tulajdonságokat tulajdonít.

Mecénás és koronázás

Nincsenek hivatalos pártfogásra vagy kánoni koronázásra vonatkozó feljegyzések. Az egyház elismeri a helyszínt szentélyként és zarándokhelyként, de nem döntött a Mária-ház hitelességéről.

Ünneplés és áhítat

A fő ünnepség augusztus 15-én, Nagyboldogasszony főünnepén van, nagyszabású szabadtéri misével. A helyet mind a keresztények, mind a muszlimok tisztelik, mivel a Korán Máriát (Maryam) Jézus (Isa) próféta anyjaként tiszteli; sok muszlim zarándok gyertyákat, fogadalmi adományokat és írásos kéréseket hagy. VI. Pál pápa (1967), II. János Pál (1979) és XVI. Benedek (2006) zarándoklaton látogatta meg a helyet.

Kapcsolat a rózsafüzérrel

Törökország legfontosabb Mária-kegyhelyeként a Szűzanya háza népszerű hely a zarándokok számára, ahol a rózsafüzért imádkozzák. Mária efezusi életének János apostollal való szemlélése összekapcsolja őt a rózsafüzér örömteli és dicsőséges misztériumaival.