La Balmai Szűzanya (Mare de Déu de la Balma)

Zorita del Maestrazgo (valenciai közösség) Mária áhítata

A dokumentált területen a Balma lelőhely az őskortól kezdve lakóhely és kultusz helye volt, és különböző korszakokon át szent helyként szolgált. A középkorban Szent Mária Magdolna és Szent Balázs iránti tiszteletet dokumentáltak itt. Magát a Mária-szentélyt legalább a 14. századtól kezdve dokumentálták, háromszoros tisztelettel: Szent Mária Magdolna, Szent Balázs és Szűz Mária. A Balmai Szűzanyához tett első zarándoklatokat már a 15. században feljegyezték. Legalább a 18. századtól kezdve a szentély híressé vált zarándokhelyként azok számára, akiket idegrendszeri rendellenességekben szenvedőknek tartottak; sokan Castellón, Teruel és Aragónia városaiból (Caspe és más városok) érkeztek. A jelenlegi történetírás ezeket az eseteket nagyrészt olyan betegségekként értelmezi, mint az epilepszia.

Fő adatok

Eredet és történelem

A dokumentált területen a Balma lelőhely az őskortól kezdve lakóhely és kultusz helye volt, és különböző korszakokon át szent helyként szolgált. A középkorban Szent Mária Magdolna és Szent Balázs iránti tiszteletet dokumentáltak itt. Magát a Mária-szentélyt legalább a 14. századtól kezdve dokumentálták, háromszoros tisztelettel: Szent Mária Magdolna, Szent Balázs és Szűz Mária. A Balmai Szűzanyához tett első zarándoklatokat már a 15. században feljegyezték. Legalább a 18. századtól kezdve a szentély híressé vált zarándokhelyként azok számára, akiket idegrendszeri rendellenességekben szenvedőknek tartottak; sokan Castellón, Teruel és Aragónia városaiból (Caspe és más városok) érkeztek. A jelenlegi történetírás ezeket az eseteket nagyrészt olyan betegségekként értelmezi, mint az epilepszia.

A helyi hagyomány a Mária-tisztelet eredetét a Szűzanya 1332-1333 körüli jelenéséhez köti (néha 1308-at is említenek) egy barlangban, ahol egy pásztornak jelent meg, akinek hiányzott vagy sérült volt a karja. A legenda szerint a pásztor menedéket keresve fényt látott, és megtalálta a Szűzanya képét a barlangban; a Szűzanya arra kérte, hogy építsen ott remetelakot, és a pásztor csodálatos módon visszanyerte a karját. A jelenésekről és a gyógyult kar csodájáról szóló beszámoló egy jámbor hagyomány, amelyet a kortárs történelmi dokumentumok nem támasztanak alá, bár mélyen gyökerezik a népi emlékezetben.

A kép és a szentély

A képet a La Balmai Miasszonyunk szentélyében tisztelik, egy barlangszentélyben, amely egy természetes sziklamenedékben fekszik a Bergantes folyó felett, körülbelül 3 km-re Zorita del Maestrazgo városától (Castellón megye). Építészetileg a szentély félig épület, félig barlang, elsősorban reneszánsz stílusban épült, építése a 16. és 18. század között zajlott. Az építmény magában foglal egy templomot, egy korábbi vendégházat és egyéb melléképületeket, amelyek mind a Bergantes folyó feletti sziklás mélyedésben rejtőznek. A szentély történelmi-művészeti emlékhely és kulturális érdeklődésre számot tartó helyszín.

Mecénás és koronázás

A helyi hagyomány a La Balma-i Szűzanyát a régió védelmezőjeként, és különösen a korábban démoni megszállottságnak vagy mentális és idegi rendellenességeknek tulajdonított betegségek közbenjárójaként mutatja be. A felhasznált forrásokban nem található hivatalos rendelet, amely Zorita del Maestrazgo vagy bármely más kerület kanonikus védőszentjévé nyilvánította volna; ezért a jogi védőszent címe sem ismert. Kanonikus vagy pápai koronázásról sincs feljegyzés, így kanonikus koronázásról sincs dokumentáció.

Ünneplés és áhítat

A felhasznált források nem neveznek meg kifejezetten egy konkrét fő liturgikus ünnepnapot ehhez az áhítathoz; a szakirodalom a 15. századig visszanyúló zarándoklatokról említést tesz, de pontos dátum meghatározása nélkül, így az ünnepnap dokumentálatlan marad. Ennek az áhítatnak a legmeghatározóbb vonása a történelmi kapcsolata a „rosszindulatúak” vagy „megszállottak”, azaz mentális vagy neurológiai rendellenességekkel küzdő emberek gyógyulásának keresésével, akiket azért zarándokoltak a szentélybe, hogy a Szűzanya közbenjárását kérjék. Ezért különösen a mentális betegségekben és lelki megpróbáltatásokban szenvedők szószólójaként hivatkoznak rá, a bűnbánat és a fogadalmak elemeit ötvöző népi jámborság keretében.

Kapcsolat a rózsafüzérrel

A felhasznált források (zarándoklatokról szóló tanulmányok, hivatalos turisztikai és kulturális portálok) nem mutatnak ki konkrét kapcsolatot e vallási áhítat és a rózsafüzér testvériségek, a rózsafüzér ünnepek vagy az imádkozásának sajátos gyakorlatai között a zarándoklatokon és a hétköznapi ünnepségeken általánosan elhangzó Mária-imádságon túl.